HOGYAN MONDJUNK NEMET?

Nemet mondani az emberek többségének nehéz, pedig legtöbbünknek ez volt az első szava. Tele van a fejünk rengeteg valósnak hitt forgatókönyvvel, hogy mi lesz, ha nemet mondunk? „A főnököm biztos azt gondolja majd, hogy lusta vagyok.” „A barátom azt gondolja majd, hogy nem fontos nekem.” Nem akarjuk a másik felet megbántani. Másokra odafigyelünk, hogy szeressenek, kedveljenek, értékesnek tartsanak bennünket, de mi van önmagunkkal? Ránk ki figyel, ha mi magunk nem tesszük?

Igazából fogalmunk sincs arról, hogy mit gondol a másik valójában. Lejátszunk magunkban egy olyan beszélgetést, amely meg sem történt. Egy belső, saját magunkkal folytatott értekezést, amely legtöbbször feszültséget szül bennünk, amely teljesítményünket, hangulatunkat negatívan befolyásolja.

Vegyünk hát sorra néhány lépést, amely segíteni fog a NEM-et mondás útján:

  • Először is tisztázzuk magunkban, mi is fontos számunkra az életünkben? A prioritások felállítása az első lépés. Írjuk le, legyen világos, hogy mik azok a dolgok, amiket mindig előre szeretnénk venni, vagyis mik az „igenek” az életünkben, amikhez a későbbi döntéseinket igazítani szeretnénk, amelyek szellemében döntünk!
  • Most nem, később igen!Tegyük próbára a másik félt! Tényleg ezzel a dologgal kell foglalkoznom, vagy ráér később is? Ne engedjük ki az irányítást a kezünkből, nézzünk bele a naptárunkban és javasoljunk egy határidőt. A legtöbb esetben ez működni fog, ha nem, akkor megbizonyosodtunk arról, hogy a feladat tényleg sürgős. Figyelem: ismerjük meg a „tegnapra is késő lett volna” embereket, akiknek a „sürgős” munkánk még egy hét múlva is bőven ráért volna!
  •  Kérjünk segítséget a priorizálásban!Amennyiben főnökünk egy újabb feladattal bíz meg, kérjük, hogy segítsen a döntésben, hogy melyik feladatnak van elsőbbsége a teendők között és eszerint tervezzük munkánkat.
  • A gyors „nem” mindkét fél számára előnyös,még segíthetünk is vele. Ahogy az egyik előadásomon résztvevő egyik úr mondta: „ha gyors nemet kapok, az a legtöbbször inkább segít, mint hátráltat, hiszen tovább megyek a dologgal, nem parkoltatom fölöslegesen.” Ez esetben nem húzzuk vele a másik idejét, nem hitegetjük, hanem világosan elmondjuk, miért nem tudunk ezzel vagy azzal foglalkozni. Ezáltal nyilvánvalóvá válik, hogy mik azok a tényezők, ami miatt nemet mondunk; látszik, hogy van stratégiánk, tervünk. Viszont csak akkor mondjunk gyorsan nemet, ha világosan át tudjuk tekinteni teendőinket és egyértelműen látjuk prioritásainkat.
  • Használjunk megfelelő kifejezéseket!A végeredményt jelentősen befolyásolja, hogy milyen szavakat használunk! Amennyiben például diétázunk, a pincérnek ne azt mondjuk, hogy nem ehetünk csokoládét, hanem, hogy nem eszünk csokoládét! Jelentős a kettő között a különbség, ugyanis az elsőnél egy kényszer érzésének adunk hangot, míg a második esetében egy döntésről beszélünk!
  • Javasoljunk alternatívát!Amennyiben mi magunk nem tudunk segíteni közvetlenül a másik félnek, javasoljunk valaki mást, sokszor már ez is egy fél megoldás. Az ismeretségi kör bevonása által még akár a másik fél válhat a mi „adósunkká”, pedig eredetileg mi lettünk megkérve valamire.
  • Személyesen mondjunk nemet!Ne válasszunk olyan kommunikációs formát, ahol esetleg félreérthető a döntésünk, olyan gondolathurkok indulhatnak el, amelyek tévútra vihetik a másik félt. E-mail, írott üzenet nem a megfelelő választás ilyenkor! A személyes jelenlétben annyi metakommunikációs elem van, amelyet írásban nem tudunk felszínre juttatni.
  • Kerüljük az energia és idővámpírokat!Mindenki életében vannak ilyen emberek. Amennyiben nem tudjuk őket teljesen kizárni életünkből (felettesünk, rokonunk esetleg) akkor próbáljuk meg érintkezéseinket mi irányítani, hogy a lehető legkevesebb időt „vesztegessük” rájuk életünkből!
  • Ne részletezzük túlságosan, hogy miért mondunk nemet, tiszteljük a másik fél idejét!
  • Számoljunk a következményekkel!Kinek mondunk nemet, hogyan mondunk nemet, nem kell-e esetleg átterveznünk a napunkat? A lényeg, hogy átgondoltan cselekedjünk, nem pusztán a megérzéseinkre és pillanatnyi hangulatunkra hallgatva.
  • Ne mentegetőzzünk!
  • Legyünk tiszteletteljesek, kedvesek!
  • Készüljünk fel arra, hogy először kényelmetlenül fogjuk magunkat érezni. De ne feledjük, gyakorlat teszi a mestert, legyünk türelmesek önmagunkkal szemben!

A mai információdömpinggel elárasztott világban még nagyobb hangsúlyt kap az, hogy mit engedünk be életünkbe és mit nem. Nem válunk rossz emberré az által, ha nemet mondunk bizonyos dolgokra! A nemmel együtt jár az igen is. Más mellett döntöttünk, más a prioritásunk és ezt vállaljuk! Az, akinél világos, hogy miért mond nemet, vagy igent, az az ember vízióval rendelkezik, tudja, mit akar, tudja, hogy mire szeretné szánni idejét és mire nem. A kérdés, hogy merünk-e kiállni a prioritásaink mellet vagy áthárítjuk a felelősséget másokra és felszabadítjuk magunkat olyan kifejezésekkel, hogy „de hát mit tehetnék én, úgy sem fog sikerülni” stb. Senki sem engedheti meg magának, hogy mindig igent mondjon. Te mit fogsz tenni?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s